2. rész

a reptérre érkezés terv szerint haladt, volt még 1 óránk, mielőtt felszálltunk volna, így apa nyugodtan el tudta vinni a kocsit közeli barátunkhoz, aki nem messze lakik a reptértől, ezért visszagyalogolhat időben. kiszálltunk a kocsiból, a bőröndöket kivettük a csomagtartóból, majd Alice a kezembe nyomta a pórázt, miszerint fogjam a kutyám, mert neki fontosabb dolga van. oké, gondoltam addig elmegyek sétálni. szóltam húgaimnak, majd elindultam az ismert úton, közben karórámat nézve kiszámoltam, hogy meddig mehetek. körülbelül 10 perc után odaértem egy kis tóhoz. leültem egy padra, és gyönyörködtem a tájban. egyszerűen mesébe illő volt. pár másodperc után arra lettem figyelmes, hogy egy galamb szállt le elém, aztán még egy, és jött a többi is. felnevettem, mikor kutyám elkezdet ugatni, és felállt a padról, hogy majd elkapja őket, de mire leugrott a padról, azok elszálltak. jót kacagtam rajta, majd elindultunk egy kis bódéhoz. megnéztem, van e édesség a kirakott táblára írva.
- 4 darab nagy nyalókát kérek.
- mindegy milyen színűt?-kérdezte kedvesen a 18-19 körüli fiú egy mosoly kíséretében.
- legyen színes!-mosolyogtam vissza rá
- egy zacskóba vagy külön?
- jó lesz egybe.
- rendben.-mondta, majd kivett a dobozból 4 nyalókát, és zacskóba tette.- más valamit?
- ömm.-gondolkoztam el.-egy pepsit.-mondtam, majd előkutattam a pénztárcámat.
- rendben.-mondta, majd az árat is megmondta, kifizettem, majd visszaindultam a reptérre. odaálltam húgaim mellé, majd felbontottam a kólát.
- merre voltatok?-kérdezte Nicole.
- sétáltunk egyet a tóhoz. tudjátok amibe régen csónakáztunk.-mosolyodtam el
- és ezt merre vetted?-bökött Alice a kólámra.
- van ott egy kis bódé.
- szerinted visszaérek még ha most elindulok?
- tudod az utat?-kérdeztem órámat tanulmányozva
- igen.-felelte olyan fura pofával mintha legalább azt kérdeztem volna meg hogy a testvérem e.
- akkor vissza.-nevettem rá, mire ő sarkon fordult, és elfutott. mi nevetve néztünk utána.
- ne nézz hátra!-suttogtam Nicole-nak, mire ő elfehéredett.
- mit fogok látni?-kérdezte lefagyva.
- egy pasit, aki téged bámul. pontosabban a seggedet..
- hogy néz ki? helyes? kb hány éves?-halmozott el a kérdéseivel.
- lefényképezzem neked? majd te eldöntöd..
- kérlek.. de a vakut kapcsold ki!-mondta, majd én a szemem elé emeltem a telefonom és a kezem a szemem felé tettem, mintha csak a naptól nem látnám, majd a tömegben egy kattanás hallatszott, ami azt jelentette, hogy lefényképezte. odaadtam a telefont, majd vártam, mit szól. csak nagyra nyílt szemekkel nézett rám telefonom mögül, azt kittem mindjárt kiesik a kezéből, aztán elájul, de szerencsémre nem ez lett, hanem csak elpirult.
- teeeeeeeeeeeee.. ne mond hogy tetszik neked?-kezdtem faggatni hatalmas mosollyal a számon.
- hát.. izéé..-birizgálta a haját, és arcát eltakarta kezével, majd erőt vett magán és válla felett hátrapillantott. rám nézett, mire én bólintottam egy aprót, és észrevehetően hátrafordult és a fiút nézte. mielőtt visszafordult volna, a fiú intett neki, majd a környékünket kezdte el pásztázni, lát e fiút, aki esetleg vele van. miután megbizonyosodott róla, elindult felénk.
- sziasztok.-mosolygott kissé félénken mikor odaért hozzánk.
- szia-mosolyogtam rá bátorítóan.
- heló-köszönt húgom is.
- ömm.. Nicole én elmegyek Alice elé..-mondtam és a kezébe nyomtam Honey pórázát, majd hátrafelé léptem párat, közben rájuk kacsintottam. hátat fordítottam nekik, majd elindultam a tó fele. órámra pillantva észrevettem, hogy 15 perc múlva száll a gépünk, ezért egyenesen a bódé felé vettem az irányt, kábé 3 percnyi sétát levágva. ahogy gondoltam, ott találtam a bódénál, mert beszélgetett a fiúval.
- Alice!-szóltam neki, mire felém fordította fejét, és intett, hogy menjek oda.
- ömm.. Henry, ő a nővérem, Natalie-mondta, mire ránéztem, és kierőltettem belőle:- Nati. Nati, ő itt Henry.-mutatott be minket egymásnak.
- örülök hogy megismertelek Henry, de most mennem kell. vagyis mennünk. Aliiice! a gépünk nemsoká indul.. nem gondolod hogy el kéne érni a gépet? gyerünk!-utasítottam kicsit mérgesen húgomat, mert belegondoltam, hogy ő itt trécsel egy idegennel, akit csak negyed órája ismer.
- hová repültök?-kérdezte meglepetten Henry, majd kicsit szomorú lett.
- Angliába. na szia Henry!-köszöntem el tőle, majd rángattam Alice kezét, de ő nem mozdult, csak lefirkantotta egy cetlire a számát, aztán rámosolygott Henryre, végül engedte, hogy elhúzzam. visszaértünk a reptérre, és láttam, hogy Nicole egyedül vár ránk.
- na mi volt?-kérdeztem izgatottan.
- hát. elmondtam neki, hogy van pasim, de barátok lehetnénk. aztán telefonszámot cseréltünk.
- mii? kii? kivel? hogy néz ki? mondjátok mááááár!!!!-utasított minket Alice.
- majd a gépen elmondjuk. ott jön apa.- integetett magasba nyújtott kezekkel Nicole.
- oh.. miért érzem úgy, hogy ez tényleg így lesz és nem tudlak titeket meggyőzni?-kérdezte lefele konyuló szájjal Alice. felnevettünk, majd a bőröndöket feltettük a gépre, és felszálltunk. a gépen apa egyedül ült, Alice és Nicole egymás mellett, és Nicole mesélte a találkozását azzal a fiúval Alice-nek, én meg a kutyám mellett ültem, ő pedig az ölembe hajtotta a fejét és úgy aludt. miután leszálltunk a gépről, elsétáltunk egy kávézóig. ott leültünk, és rendeltünk.